Hogyan lehet ezeket a tényleges kiadásokat elszámolni Magyarországon? Hogyan lehet a külföldi áfás számlákból az áfát visszaigényelni Németországból, Ausztriából? A bt. munkája miatt kell külföldre utazni a bt. beltagjának, aki személyesen közreműködik a cégben, és ehhez repülőjegyet kell vásárolni. A repülőjegyre nem írták rá a cég nevét, csak az utazó beltag magánszemély neve szerepel rajta. Hogyan lehet ezt a tényleges költséget Magyarországon elszámolni? Külföldi kiküldetés esetén a bt. beltagjának (aki személyesen közreműködik a cégben és beltag is, végzi a külföldi munkát) lehet-e valamilyen formában napidíjat fizeni? A külföldi kiküldetés napidíjának milyen tb- és adózási vonzata van? A külföldi kiküldetés költségelszámolására milyen szabályok vonatkoznak? Jó hír a gépkocsivezetőknek A kormány napi 40 euróról 60 euróra emelte 2016. januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak – igazolás nélkül elszámolható – külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíját, az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kifizetőnek a kifizetéskor a jövedelemtartalomból a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kell az adóelőleget megállapítania. Ha a külföldi tartózkodásra tekintettel nem fizetnek "napidíjat", hanem az étkezési számlákat számolják el, úgy azok összege adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A kérdésedben étkezési költségről is beszélsz és napidíjról is. Ha az étkezési költséget elszámolod, akkor a napidíj nem számolható el pluszban. A napidíj az étkezés fedezésére is szolgál. madora100 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am Szerző: gyergyoiistvan » csüt. 11, 2007 9:44 pm Sajnos nem számolható el költség olyan bizonylat alapján, amelyen nem szerepel a cég neve és címe. A valuta pénztárba visszavételezett EURO-t a bekerülés napján érvényes árfolyamon kell állományba venni, ami valószínűleg árfolyamkülönbözet könyvelését jelenti. Ha van érvényes számviteli bizonylat, akkor azt ez után kell könyvelni a meghatározott teljesítési dátumra a választott valutaértékelési módszerrel megállapított forintértéken.
Az szja-törvény 9. paragrafusa értelmében a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amikor azt átvették, a számlán jóváírták. Kérdések: 1. A napidíjak (40 euró/nap) kifizetése történhet egyösszegben utólag a személyi alapbérrel egy időben (például a januári bér+napidíj február 10-éig)? 2. Ha a munkáltató utólag egy összegben rendezi a napidíjat, például február 10-én, akkor a bevétel megszerzésének időpontja február, és így a január 15-ei MNB-árfolyamot kell alkalmazni? 3. A decemberi napidíj esetében, amit a következő év januárjában fizetnek ki, a december 15-ei árfolyam a megfelelő? 4. Ha a munkáltató például járatonként rendezi a napidíjat (minden út végén elszámolnak napidíj tekintetében, és ki is fizeti azt), a bevétel-megszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a részére ténylegesen ezen a jogcímen kifizették, és ehhez az időponthoz igazítva kell az MNB-árfolyamot használni? Minimálbér: nagyon fontos döntés az Európai Bíróságtól A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én a C/396-13 sz.
Napibér: (611x10óra)+(611x50%x2óra)=6721 forint, azaz 6800 forint napibér. Helyes-e ez a gondolatmenet? Köszönöm válaszát! 2015. 28. Alkalmi munkavállaló maximum napi díja Alkalmi munkavállaló bérét a 2010. évi LXXV. törvény szabályozza. Ha szakképzett, a minimum napibér 4889 forint+1000 forint közteher. Maximum adható 2015-ben 9660 forint+1000 forint közteher? De ebben az esetben a bejelentett munkavállaló a különbözet után (4771 forint) szja-t köteles fizetni? Munkáltatónak nincs pluszköltsége? Előre is köszönettel. 2015. 21. Napidíj juttatása 2. Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm szépen a válaszát. Arra a kérdésemre, hogy a civil szervezet tagjai (akik nincsenek alkalmazásban) kaphatnak-e adómentesen 15 eurónak megfelelő összegű napidíjat, nem kaptam egyértelmű választ. Úgy tűnik, hogy csak az önkénteseknek jelentene ez adóköteles jövedelmet. Ha jól értelmezem, akkor az alapító tagoknak ez nem lenne adóköteles bevétel. Kérem, legyen szíves megerősíteni, ha így van. Köszönöm. Tisztelettel: P. Mária 2015.
Januártól az árufuvarozói, személyszállítói körbe nem tartozó személyek után is elszámolhatják már igazolás nélkül adómentesen az utazási és szállásköltségek melletti egyéb kiadásokat is, de maximum a napidíj 30%-a, illetve 15 euró/nap összegben. Ha 90 napnál hosszabb a kiküldetés, a 91. naptól napi 3 eurót családtagonként is elszámolhatnak pluszban. Családtagként házastársat és kiskorú gyermeket vehetnek figyelembe, akik szintén legalább 90 napja a kiküldetésben tartózkodnak. A fuvarozói kör 40 eurós elszámolhatósága nem változott. Szegedi adótanácsadó irodánk szerint különösen a nemzetközi kapcsolatokkal, ügyfélkörrel rendelkező cégek örültek a változásnak, jelentős összeget spórolhatnak a külföldre küldött munkatárshoz kapcsolódóan. Óvatosan bánjunk a lehetőséggel, hogy akár a fizetés egy részét is napidíjnak álcázhatjuk, a NAV a kieső bevételek miatt vizsgálni fogja ennek körülményeit, jogosságát. Egyéb, kapcsolódó változásra is felhívja szeged könyvelőirodánk az ügyfelek figyelmét, adóalapként szereplő összeg árfolyam-választásával kapcsolatban.
2015. 08. 27. Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó külföldi munkavégzés idejére elszámolhatja-e a 285/2011. (XII. 22. ) kormányrendelet szerinti napidíjat? Ez megfele-e az szja törvény 11. sz. melléklet 19. pontja szerint elismert költségnek? 2015. 20. Külföldi napidíj Egy utazási irodánál, mely autóbuszos utakat szervez külföldre a sofőr részére napidíjat fizet. Ez a törvény alapján napi 40 euró lehet. A kérdésem, hogy ebben az esetben ez adóköteles-e, tehát a 30 százalék adómentes és az a fölötti rész adóköteles-e, vagy a teljes összeg kifizethető a sofőr részére a tevékenység speciális jellegére vonatkozóan. Várom válaszukat. 2015. 05. 29. Egyszerűsített foglalkoztatás napi 10 órában Egy egyéni vállalkozó egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazza a munkavállalóját, napi 10 órában. A probléma az, hogy a fizetési jegyzék készítésénél a program hibát jelez, mert a napi 8 órán felüli 2 óra túlóra arányosítottan meghaladja a Mt. 109. §-ában meghatározott éves 250 óra túlórát. Törvényes-e az a megoldás, hogy munkaszerződést kiegészítő megállapodást kötnek egymással, amelyben leírják, hogy napibért határoznak meg, ami napi 10 óra munkaidőre szól, és magában foglalja a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre járó bért, valamint az azon felül járó pótlékokat?
A levonásoknál hezitáltam, hogyan írjam, visszavételezni-e, vagy utóbb bérből levonni. Végülis az utólagos levonás sokkal célszerűbb, mert így a bevalláshoz, adatszolgáltatáshoz a bérprogramból ott az adat, nem maradhat ki. Üdv: Böbe Szerző: madora100 » pén. 12, 2007 2:25 pm Minden adható, csak nem mindegy hogyan. Ha megtérítik az étkezést (ami a tag és a tanácsdó esetében természetbeni juttatásnak minősül), akkor a napidíjnak véleményem szerint nem lehet adómentes része. Szerző: validitas » pén. 12, 2007 6:01 pm De igen, lehet adómentes része. A napidíj adókötelezettségére az SZJA törvény elég egyértelműen rendelkezik, és szó sem esik arról, hogy ha megtérítik az étkezést, akkor mi történik. Vagy van valami anyagod erről? Mert akkor légy szives, tedd közkinccsé, erről ugyanis még nem hallottam. Mivel az étkezés természetbeni juttatás, és adó- és járulékköteles, köze nincs a napidíjhoz. Szerző: madora100 » szomb. 13, 2007 10:18 am Még mindig az 1993-ban módosított szöveggel hatályos a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezésiköltség-térítéséről szóló 23/1989.