Az üzletvezetéssel megbízott beltag gyakorolja rendszerint a munkáltató jogokat. Előfordulhat, hogy a bt. üzletvezetője a társasági szerződésben rögzített személyes közreműködésen kívül valamely taggal munkaviszonyt létesít. Ennek jogi akadálya nincs, hiszen a bt. a munkaviszony létesítése szempontjából önálló jogalany, a társaság tagja pedig munkaviszonyt létesít magával a társasággal, de más jogalannyal is. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködést jelentő munkavégzésre munkaviszonyt létesíteni már nem lehet, hiszen ebben az esetben egyazon tevékenységre két jogviszonyt létesíthetnének. Különböző típusú tevékenységek esetében azonban nincs jogi akadály. A bt. üzletvezetője többnyire a társasági szerződésben rögzítettek szerint, a tagsági jogviszonya alapján látja el ezt a tevékenységét. A fentebb említettek erre a munkavégzésre is érvényesek, tehát nem lehetséges üzletvezetői tevékenységet egy időben tagsági jogviszony és munkaviszony alapján ellátni. A bt. üzletvezetőjére a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Illetve még annyit, hogy ha személyes közreműködésre kötelezett, akkor sem mindegy, hogy milyen jogviszonyban teszi azt. Mert csak akkor minősül a Tbj. szerint társas vállalkozónak (aki után kötelezően fizetni kell a járulékokat), ha személyesen közreműködik, és azt nem munkaviszony, ill. megbízási jogviszony alapján teszi. A Gt. pedig ezt írja: 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - 9 a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja... Így szerintem az is elég, ha a taggyűlésen úgy határoznak, hogy a beltag megbízásos jogviszonyban működik közre, A megbízási díj pedig akár nulla forint is lehet.
Június 2. 1929 Bevallás és 1829-A Adatszolgáltatás a 2018. évi társasági adóról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról (naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adózók esetén) A 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet 1. § (1)-(3) és (7) bekezdései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a 2020. 04. 22. és 2020. 09. 30. közötti időtartamba eső határidővel teljesítendő bevallások benyújtását az adózó 2020. 30-ig teheti meg. 1943 Bevallás az egyszerűsített vállalkozói adóról, az egyéni vállalkozó járulékairól, valamint az általános forgalmi adóról, a szakképzési hozzájárulásról, továbbá a társasági adókötelezettségről, adatszolgáltatásról és az osztalék utáni adót kiváltó adóról, innovációs járulék előlegről és járulékról 2071 Bevallás a tevékenységét 2020. évben megszüntető, átalakulással megszűnő, a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót 2019. évben vagy 2020. évtől választó adózók részére - A 140/2020.
A kft. ügyvezetői pozíciójának betöltése többféle jogcímen lehetséges. Ha a társaság tagja tölti be ezt a tisztséget, a társasági szerződésben rögzítettek szerint tagsági jogviszonyánál fogva a gt. szabályai szerint végezheti ezt a tevékenységet. Lehetséges, hogy a kft. természetes személy tagját úgy választják meg ügyvezetőnek, hogy a tevékenységet munkaviszony keretében lássa el, és lehetséges az is, hogy kívülállót alkalmaznak munkaszerződés alapján ügyvezetői pozíció betöltésére. Kiss Ferenc munkajogász
chevron_right Bt. beltag ügyvezető munkaviszonya 2018. 02. 09., 23:13 0 Egy bt. társasági szerződése még 1998. évi. Egy beltag ügyvezetője van és egy kültag, aki személyes közreműködésre jogosult. A társasági szerződés 8. pontja alapján a nyilatkozatoknál szerepel, hogy a beltag tevékenységét munkaviszonyban látja el. A kültag saját elhatározásától függően jogosult személyes közreműködésre. A 11. pont alatt a képviseletnél az üzletvezetést és a alkalmazottak feletti jogokat egyaránt a beltag gyakorolja. Itt már konkrétan nincs kiírva még egyszer, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony. Kérdés: a fenti társasági szerződés alapján a bt. -beltag lehet-e munkaviszonyban? Esetleg ehhez szükséges már az okiratot módosítani? Szükséges-e külön feltüntetni a 11. pont alatt is külön, hogy az ügyvezetést is munkaviszonyban látja el? Elég, ahogy a 9. pontban ez már megtalálható? Ha a beltag munkaviszonyban állhat, akkor szükséges a kültagnak is ügyvezetőnek lennie? Ha igen, akkor neki ugyanúgy meg kell jelölni a munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az ügyvezetésre külön?
40/A. §-a szerinti fizetési kötelezettsége - Népegészségügyi termékadó befizetése - A BEV_J01, illetve a BEV_J02 számú bevalláshoz kapcsolódó adók befizetése - Villamos energia, földgáz, szén energiatermékek jövedéki adó befizetése Adatszolgáltatás - A bérfőzési naplókról adatszolgáltatás Június 25. - Jövedéki adó előlege Június 30. 2050 Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről - Adatszolgáltatás a FATCA szabályozás hatálya alá tartozó Jelentendő Számlákról - Kiskereskedelmi adóelőleg - Környezetterhelési díjelőleg
A betéti társaság (bt. ) kültagja főszabályként a bt. -ben munkát nem végez, személyes közreműködést nem fejt ki a társaság működésében. Előfordul azonban, hogy a társasági szerződésben valamely munkatevékenység végzésére rendszeres vagy időleges személyes közreműködési kötelezettséget vállal, az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek pedig a társasági szerződésben meghatározottak szerint alakulnak. A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha azt nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai irányadóak. Kérdés, hogy a betéti társaság üzletvezetője milyen jogi alapok mellett végzi azt a tevékenységet. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását - több vezető tisztségviselő esetében - az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át. A betéti társaságra azonban speciális szabály érvényesül, mert a kültag a társaság üzletvezetésére nem jogosult.