Az Északi-középhegység A Felföld magyarországi része az Északi-középhegység, melynek tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. E hegyvidék hazánk erdõkben leggazdagabb területe, ahol alant fõként tölgyesek, a magasabb részeken bükkösök vannak. A jó levegõjû, szép hegyekben sok kirándulóés üdülõhelyet létesítettek. Közéjük tartozik az ásványvizérõl, gyógyüdülõjérõl és kocsimúzeumáról ismert Parád, a népmûvészetérõl híres védett falu, Hollókõ. Árpád-kori templomáról nevezetes Feldebrõ, középkori váráról Diósgyõr, barokk kastélyáról Szirák. A világhírû lipicai ménes tenyésztése manapság a Bükk hegységben, Szilvásváradon folyik. Az Északi-középhegységben találjuk az iskoláiról, hõs védõirõl és borairól híres Eger városát és várát; a hatalmas iparvárost és egyetemi-tudományos központot, Miskolcot, valamint a magyar tanítóképzés régi fellegvárát, Sárospatakot. A Felföld híres bortermõ vidéke a Mátraalja, ahol egyrészt a Gyöngyös-vidéki fehér borok meg az egri bikavér terem, de még ismertebb borvidék a Hegyalja, ahol a tokaji aszúszõlõbõl érlelõdik s készül "a borok királya, a királyok bora".
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység [1] elnevezés kétféle jelentésben is használható: Szűkebb értelemben a Magyarország északkeleti részén található hegyvidéki területeket jelenti, ahol Magyarország legmagasabb hegyei is találhatóak. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegyvonulat része, amely földrajzilag Szlovákia területére is átnyúlik. A kifejezés a szocialista időszakban vált közkeletűvé Magyarországon, amikor a szlovák-magyar határt egyben földrajzi választóvonalnak is tekintették. A kifejezés tágabb, eredeti földrajzi értelmében azt az egész hegyvonulatot jelenti, amely a Visegrádi-hegységtől a Szalánci-hegységig húzódik. A hegység nagyobb része Magyarország északkeleti részén, Észak-Magyarország régióban található, de a magyar-szlovák határ mentén mindvégig átnyúlik Szlovákia területére is. A hegyvonulat szlovák neve Matransko-slanská oblast. Szócikkünkben a tágabb értelmezést követjük.
Az Északi-középhegység geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai A belső kárpáti vulkáni koszorú miocén andezites-riolitos vulkanizmusa által képződött a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység. Foltokban láthatók a pliocén bazaltvulkanizmus nyomai (Salgó, Somoskő, Medves-plató). Középidei mészkő és dolomit került a felszínre a Bükkben és az Aggteleki-karszton. Harmad- és negyedidőszaki üledék (homokkő, homok, agyag, kavics, lösz) borítja a Gödöllői-dombságot, a Cserehátot és az Észak-borsodi-dombvidéket. Folyók szabdalták fel, alakították ki a Nógrádi-medencét, a Borsodi-medencét (Sajó völgye) és a Hernád völgyét. A vulkanizmus során alakult a recski rézérc és a gyöngyösoroszi réz-, cink- és ólomérc. Üledékes eredetű a barnakőszén és a lignit. A barnakőszénbányákat bezárták (Nógrádi-medence, Sajó völgye). Lignitet fejtenek Mátraalján és Bükkalján. A hegyek anyagát, az andezitet, a bazaltot, a mészkövet az építőanyagipar hasznosítja. Nem fémes ásványkincsek a Zempléni-hegység zeolitja (ipari és környezetvédelmi szűrőket gyártanak belőle), perlitje (szigetelőanyagok) és kaolinja (porcelángyártás).
A Baradláról készült a világ elsõ barlangtérképe, s itt található a Föld egyik legszebb barlangja, az esztrámosi Rákóczi-barlang, és itt van Európa legnagyobb állócseppköve. A barlangrendszer évezredek során kialakult változatos formájú cseppköveit a föld alatti világ szerelmesei név szerint ismerik. A barlang fõága 24 kilométer járathosszúságú, átlagosan hat-nyolc méter széles és hét méter magas, de van olyan különleges kitüremkedése, mint az "Óriások terme", amely 120 méter hosszú és 27 méter magas, vagy az ezer ember befogadására alkalmas "Hangversenyterem". Az ide látogató a különleges barlangi növény- és állatvilág néhány tagjával (denevérek, pókok) is találkozhat a rejtelmes túrán.
A Dunántúl nem önálló tájegység. Magyarország hat földrajzi nagytájából négy (Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység) teljesen annak területén fekszik. Az Alföld és az Északi-Középhegység csupán érinti a Dunántúlt. (Forrás: Wikipedia) Nemzeti parkok a Dunántúlon: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna–Ipoly Nemzeti Park Duna–Dráva Nemzeti Park Fertő–Hanság Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park A film narrátora: Szakácsi Sándor és Selmeczi Roland.
Északi-középhegység A Havas-csúcs a Mátrában (599m) Elhelyezkedés Belső Északnyugati-Kárpátok Kárpát-medence Földrajzi adatok Terület 11 400 km² Legmagasabb pont Kékes (1014 m) Az Északi-középhegység Magyarországi területei Elhelyezkedése Északi-középhegység Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 52′ 60″, k. h. 19° 57′ 00″ Koordináták: é. 19° 57′ 00″ A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-középhegység témájú médiaállományokat. Az Északi-középhegység az Északnyugati-Kárpátok belső vulkanikus övéhez tartozik. Fő részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Gödöllői-dombság, Cserhát, Mátra, Bükk-vidék, Cserehát, Eperjes–Tokaji-hegység, Zempléni-szigethegység. (Az Aggteleki-karsztot a szűkebb, geopolitikai értelmezés esetén szintén az Északi-középhegység részének tekintik, földrajzilag viszont valójában a Gömör–Szepesi-érchegységhez tartozó Gömör–Tornai-karszt Magyarországra átnyúló része. ) Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.
Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes. Részei Szerkesztés Nyugati szakasz Szerkesztés A Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A Visegrádi-hegységet a köznyelvben – helytelenül – gyakran a Pilis részének tartják. Fő csúcsa a Dobogó-kő (699 m). A kb. 600 km 2 területű Börzsöny a Visegrádi-hegység folytatása. Nagyrészt vulkanikus eredetű, kőzetanyaga andezit és andezittufa. Északról az Ipoly határolja, délről a Duna, kelet felől pedig a Nógrádi-medence választja el a Cserháttól. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos. Szlovákia területén a Burda kapcsolódik hozzá. A Cserhát ugyancsak andezitből áll, de az erózió sokkal jobban lekoptatta, gyakorlatilag dombvidék. Legmagasabb pontja a Karancs-tető (727 m). [2] [3] A Gödöllői-dombság és a Monor-Irsai-halomvidék szintén az Északi-középhegységhez sorolható, mint annak legdélebbi nyúlványai és legalacsonyabb elemei.
A Bükk hegységtől északra fekszik, a két tájegységet a Sajó völgye választja el. Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. Ásványkincsei Szerkesztés barnakőszén mészkő lignit kavics színesfémek (nem bányásszák) nemesfémek (nem bányásszák) vasérc (nem bányásszák) barit (nem bányásszák) kovaföld zeolit bentonit kaolinit perlit anhidrit és gipsz andezit Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Földrajzi Világatlasz (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1962) 464. o. ISBN 963-352-516-0 CM Magyarország atlasza (Cartographia, Budapest, 1999) 132. ISBN 963-352-516-0 CM