Növénytan [ szerkesztés] A nemzetséget alkotó fajok 8–50 cm magasra növő félcserjék vagy egyéves lágyszárúak, általában 1000 m fölött sziklákon találhatók. Molyhos növény, mikroszkópon keresztül szőrszálak összefonódása látható. Szárai négyszög alakúak, lágyszárúak. Levelei keresztben átellenesek, a felső részen sisak forma látható. A Sideritis virága harang alakú, halványsárga színű. A virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak májustól augusztusig. Kis alakító metszésektől eltekintve nem igényelnek rendszeres visszavágást. Magvetéssel vagy meddő hajtásokról [9] szedett félfás dugványokkal szaporíthatók. Gyógynövényként [ szerkesztés] A sármányvirág segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, megelőzi a megfázást és az influenzát. Vírus, gomba és baktérium ellen is hatásos, fájdalomra és enyhe szorongásra is használható. Természettudósok szívesen ajánlják a hegyi teát, amit csodaszernek tartanak. Megfigyelések szerint közel van az igazsághoz. Modern vizsgálatok kimutatták, hogy a tea fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás [10] és antioxidáns hatása miatt a rák.
Ugye nem felejtettél el a Balkáni nyaralásról szuvenírként hegyi teát hozni? Ha ez megtörtént, még akkor sincs veszve semmi, mert nálunk is kapható. Sideritis scardica Macedóniában. Fotó: A sármányvirágok gyógyhatásai A Balkánon honos sármányvirág ( Sideritis) nemzetségbe tartozó gyógynövények, amelyek teái rendkívül népszerűek, mészkőhegységek sziklás lejtőin teremnek, 1000 méteres magasságban. A nemzetségnév a görög "sideros", azaz vas szóból származik, ugyanis fegyverek által okozott sebek gyógyítására használták. Hatóanyagaik terpének, flavonoidok, iridoidok, illóolajok. Legalább húszféle biológiailag aktív anyagot tartalmaznak, makro és mikro tápelemekben is gazdagok. Mindegyikük antioxidáns hatású, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, baktériumölő, sebgyógyító, hogy csak néhányat említsünk. Általában virágos, leveles hajtásaik kerül felhasználásra. Augusztustól szeptemberig gyűjtik őket. A begyűjtött hajtásokat 7-8 napig szellős, árnyékos helyen szárítják. Leggyakrabban teaként forgalmazzák kerülnek forgalomba, de készül belőlük alkoholos kivonat, tabletta és üdítő is.
Bulgáriában négy faj honos ( S. lanata, ntana, S. syriaca, és ardica). A közismert a S. raeseri szárított virágjából készült gyógytea, a Pirinski tea, amely az alpesi jellegű Pirin hegységben terem. Teáját úgy készítik, hogy 3-4 g porított hajtást adnak 3-4 dl forrásban lévő vízhez. Télen még inkább kedvelik, mint melegítő italt. 3-4 evőkanál porított hajtást adnak 1 liter vízhez, majd 3 percig forralják, forrón fogyasztják. Albániában négy fajból készült teakeverék kapható ( Sideritis scardica, Sideritis clandestina, S. raeseri, Sideritis syriaca) teája Caj Mali néven kerül forgalomba. A fajok gyűjtésből származnak. Főleg emésztési problémák és torokfájás ellen használják. Krétán a Sideritis syriaca tea Malotira néven kerül forgalomba. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
[11] A növényt tudományos kutatások is igazolják: diterpéneket, [12] flavonoidokat és esszenciális olajokat tartalmaz. A Sideritist a zsályával és az ánizs magjával hasonlították össze, a növények flavonoidtartalma miatt. [13] A legtöbb kutatást Hollandiában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és hazánkban is végeztek 1998. májusban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti szakán, Budapesten. Felhasználása [ szerkesztés] Nagyon népszerű Görögországban, Albániában és Macedóniában, gyógy- és élvezeti teaként egyaránt fogyasztják aromás íze miatt. A tea elkészítése: forralt vízzel leönteni a szárított szárat, levelet és virágot, 15-20 percig ázni hagyni, majd mézzel és citrommal ízesíthető. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Sideritis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Bár Dioszkoridész három fajról írt, de csak az egyik (valószínűleg az S. scordioides) lehet a Sideritis rokona. Az ókori időkben a növény használata általános gyógymódnak számított, amit vasfegyverek által okozott sebeknél, sérüléseknél alkalmaztak a csatákban. Azonban mások úgy tartják, hogy a név eredete a csészelevél alakjára utal, amely a lándzsa hegyére hasonlít. Rendszerezése [ szerkesztés] 2002-ben egy molekuláris filogenetikai vizsgálat felismerte, hogy a Sideritis és további 5 nemzetség parafiletikusan be van ágyazódva a Stachys nemzetségbe. További vizsgálatok szükségesek, hogy a Stachys és Sideritis rokonsági vizsgálatainak feltárásához. [6] Az EOL [7] három fajt sorolt a nemzetségbe: [8] Sideritis lanata – szőrös vasfű [ forrás? ] Sideritis montana – parlagi sármányvirág, [1] hegyi vagy parlagi vasfű [ forrás? ] Sideritis syriaca – krétai sármányvirág, [1] korai horgas vasfű [ forrás? ]