12oo szabadságharcost vetettek börtönbe, több tízezer katonát kényszersorozásra ítéltek. Akiket nem végeztek ki, Kufstein, Spielberg, Olmütz, Komárom, Munkács hírhedt börtöneibe zártak. /Gyászzene szól. / II. jelenet 7. tanuló: /Az asztalra teszi a korabeli Magyarországot ábrázoló térképet/ /Az illúzióvilágítást fokozatosan csökkentjük/ Gyászol az ország! Pest. /leragaszt a térképre egy fekete korongot Pest helyére. A továbbiakban mindig az említett helységnév helyére teszi a tanuló/ - Gróf Batthyány Lajost Arad - Damjanich Jánost Feleségének szóló búcsúlevelében imát írt: "Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Oltalmazd meg az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered -, Uram az én szívemet- és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.
kiállítások, tablók, fotók). Minden évben más a műsor jellege. Volt, amikor az események értelmezése volt a cél, volt, amikor a versek tartottak tükröt az eseményeknek, de sokszor a diákok performance-jellegű "forradalmat" játszanak, bevonva az egész iskolát. Ezt a rendező osztály diákjai döntik el. Egy biztos: a műsorok emlékezetesek maradnak. Tóth Árpád Gimnázium – Debrecen Gimnáziumunkban október 6-áról eddig iskolarádión keresztül emlékeztünk meg. A rádiós műsort az egyik történelem szakos tanár a diákjaival együtt készítette el. A műsor hossza kb. 10-15 perc, és az adott napon reggel nyolckor, az első óra elején hallgattuk meg. Az idén először úgy tervezzük, hogy nem a rádión keresztül, hanem az iskola aulájában, iskolagyűlés keretében emlékezünk az aradi vértanúkra. A műsort most is történelem szakos kolléga állítja össze, és a tanítványai adják elő. Az október 23-i megemlékezés nagyobb szabású rendezvény iskolánkban. Az ünnepség összeállítására minden évben valamelyik osztályfőnök kap felkérést.
Ámen. " [2] Kiss Ernőt Kivégzéséhez indulva ezekkel a szavakkal búcsúzott a vár káplánjától: "Szegény hazám, vége mindennek. Isten büntesse meg hóhéraidat! " [3] 5. tanuló Schweidel Józsefet Kezében azt a keresztet tartotta, mely mindvégig társa volt a csatában. Poeltenberg Ernőt Találóan mondta magáról: "Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog. " [4] Török Ignácot Az ő tervei szerint erősítették meg Komárom várát. Az ő tanítványa volt Görgey Artúr, Klapka György. 8. tanuló: Lahner Györgyöt A fegyvergyártás központját Nagyváradon szervezte meg. Az ott öntött ágyúkon lehet olvasni: "Ne bántsd a magyart! " [5] 9. tanuló Knézich Károlyt Hadtestével részt vesz Buda ostromában. Öccse az osztrákok között harcolt. Nagysándor Józsefet A kivégzés helyén így szólt a zokogó lelkésznek: "Eddig ön vigasztalt engem, s jelenleg ön sír. Jobb lesz, ha imádkozunk! " [6] Leiningen Westerburg Károlyt Német létére önként jelentkezett a magyar hadseregbe. Damjanich hadtestében volt hadosztályparancsnok.
Az aradi szervezett úttal kapcsolatosan az egyik törekvésünk az, hogy tanulóink személyesen átéljék a határon túli magyarok által szervezett rendezvényt, találkozzanak az 1848–49-es szabadságharc helyben megélt hatványozott jelentőségével, Aradon figyeljenek fel arra, hogy az alföldi régió a határoktól független, egységes arculattal rendelkezik. Másik törekvésünk az, hogy az aradi magyarokat megerősítsük abban, hogy az ottani megemlékezés nem helyi, lokális jelentőségű, azon a magyar ifjúság képviselteti magát, és az aradiakkal közösen hajt főt a tizenhárom vértanú előtt. október 23. – A szabadság mint imperatívusz Az 1956. októberi forradalom tiszteletére rendezett ünnepi műsorainkat a történelem munkaközösség szervezi, általában egy-egy osztály irányítása mellett, az adott évfolyam bevonásával. Törekszünk arra, hogy a műsoraink ne legyenek statikusak, mondanivalójuk a történeti forgatókönyv szerint drámai legyen, ugyanakkor erőt adó, lelkesítő, a szabadság kitüntetett értékének hangsúlyozásával (ahogy Márai írja: "És kérdik, egyre többen kérdik, / Hebegve, mert végképp nem értik /Ők, akik örökségbe kapták: /Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Akár szakórákat is lehet tartani. Az október 23-i eseményekről a mindenkori 10. évfolyamos diákok emlékeznek meg. Iskolánkban kiemelt szerepet kap ez az ünnepség. Az osztályfőnök és a történelem vagy magyar szakos kolléga áll az osztály mellett. A színháztermünk jól felszerelt, így lehetőség van filmbejátszásra, mozgásszínházi elemek beépítésére is. Ha az osztály úgy dönt, az aulában is rendezheti a műsort, így a hatalmas tér akár az események dokumentumszerű felidézését is lehetővé teszi. Volt, amikor szónokversenyt hirdettünk erre az alkalomra, s a legjobbak előadhatták buzdító beszédüket. Tervezzük, hogy a tanórák után külső helyszíneket is felkeresünk (pl. a Miskolci Egyetemen), így összehangoljuk a helytörténeti ismeretek áttekintésével ezt a jeles napot. A napi – rendkívüli – munkarendet az igazgatóhelyettes irányítja, az igazgató beszéde vezeti fel az ünnepséget, s a szünetek is hosszabbak. Ennek az a célja, hogy a nap egészét áthassa a méltóság, s a szünetekben is legyen lehetőség az '56-os forradalomról új információkat szerezni (pl.
"). A megemlékezéseinkbe saját énekkart és zenekart vonunk be, hogy a műsorban szereplő tanulók száma minél magasabb legyen. A tényleges részvétel a legjobb lehetőség az eszmei tartalommal való azonosulásra: a tanulóink így érezhetik át a szabadság fontosságát. Megemlékezéseink sajátossága, hogy a szegedi események felidézésével párhuzamosan megkoszorúzzuk iskolánk egykori tanulójának, Danner Jánosnak az emléktábláját, aki a műegyetem körüli harcok vezéralakja volt.
PROGRAMOK A MEGEMLÉKEZÉSEN Kossuth tér (8. 00 óra) Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonása, majd félárbócra eresztése. Nemzeti Sírkert (10. 00 óra) Ünnepség és koszorúzás a Batthyány-mauzóleumnál, beszédet mond Áder János köztársasági elnök, és Tarlós István főpolgármester. Művészeti elem: Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola gyermekkórusa Egész napos rendkívüli történelemóra és séta a Nemzeti Sírkertben 2019. szeptember 30 - október 4. között. 08. 30-15. 00 óra között középiskolai osztályok, csoportok részvételével rendkívüli történelemóra idegenvezetéssel előzetes regisztráció alapján. 2019. október 6. 11. 30-17. 00 óra között rendkívüli történelemóra idegenvezetéssel, előzetes regisztráció alapján a lakosság részére. Egész napos megemlékezés és mécsesgyújtás a Batthyány - örökmécsnél (10. 00-18. 00 óra között) A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
Székesfehérvári István Király Általános Iskola Számunkra a közösségformálás, az együvé tartozás fontos eszközei az ünnepi iskolagyűlések. A hazafiasságra nevelés és a nemzeti öntudat formálása minden pedagógus feladata, s ennek jó színteret adnak a nemzeti ünnepekről való megemlékezések. Tantestületünk hitvallása szerint "élményeket kell közvetíteni tanórán és tanórán kívül", s valljuk ezt megemlékezéseink során is. Október 6-án emlékműsort tartunk az iskola minden tanulója és dolgozója előtt, ahol felidézzük történelmünk egyik legszomorúbb napját. Versekkel, történelmi tényekkel és zenével emlékezünk a múltra. 1956. október 23. számunkra nagybetűs ünnep, melynek kapcsán a drámapedagógia eszközeivel hozzuk be iskolánkba a múlt történéseit. Gyerekek játsszák el az eseményeket korhű öltözetben a helyszínt idéző díszletek között. Színdarabjainkban a tények pontos közvetítésére törekszünk, s nemcsak a budapesti eseményeket, hanem a Székesfehérváron történteket is bemutatjuk diákjainknak, hiszen a helyszínek ismerete hitelesebbé, érthetőbbé teszi a múltat.
/ / A teremben a műsor megkezdése előtt közepes hangerőn 1848-as dalok csendülnek fel/ /A tanulók nézik a képeket, mint a múzeumban. / 1. tanuló: A tápióbicskei csata - A dicsőséges tavaszi hadjárat egyik helyszíne. Görgey serege győzelmet aratott az osztrák főerő felett. 2. tanuló: Vörössipkás - Csak néhány nap telt el az Olmützi Alkotmány kiadása óta, s Damjanich vörössipkásai visszafoglalták Szolnokot. 3. tanuló: Gróf Batthyány Lajos - Az első felelős magyar miniszterelnök. 1849. október 6-án, Pesten golyó általi halálra ítélték. 4. tanuló: A komáromi csata - a "Duna Gibraltárja" Klapka György október 2-án adta meg a várat. Még a világosi fegyverletétel után is védte. 5. tanuló: A világosi fegyverletétel - Kossuth az orosz csapatok csatlakozásakor elvesztette a reményt. Maga is azt mondta: "Nincs többé remény, hogy az egyesült osztrák és orosz nagyhatalmasságok ellen az önvédelem harcát folytathassuk. " [1] 6. tanuló: Megtorlás. Legalább 120 halálos ítélet született. Közöttük volt az aradi 13 tábornok is.