CSOKONAI VIT�Z MIH�LY [A MAGYAR IRODALOM ARCK�PCSARNOKA] CSOKONAI VIT�Z MIH�LY (1773-1805) A debreceni vil�g messze volt a pest-budai vil�gt�l. A k�lvinista c�visek a t�r�k id�kben olyan saj�tos f�ggetlens�get val�s�tottak meg a maguk sz�m�ra a magyar kir�ly, az erd�lyi fejedelem �s a szult�n k�z�tt, hogy n�mi kis t�lz�ssal v�rosi k�zt�rsas�gnak is tekinthetj�k �gy m�sf�l �vsz�zadon �t Debrecent. Ebb�l az �n�ll�s�gb�l m�g sok minden megmaradt a XVIII. sz�zadra is: itt el�rehaladottabb volt a polg�rosod�s, mint az orsz�g nagy r�sz�ben; B�cst�l is t�vol �ltek; itt - ritka kiv�telk�nt - volt magyar nyelv� polg�rs�g, amikor el�rkezett a felvil�gosod�s h�re �s szelleme. Debrecen ellentmond�sosan v�laszolt r�. A c�visek kem�ny vall�soss�ga, a gazdag polg�r f�lelme minden v�ltoz�st�l, a k�lvinizmus sz�kkebl� puritanizmusa, amely m�g a sz�nh�zat is �rtalmas hi�s�gnak tartja - ezek visszah�z� er�k voltak. Viszont a polg�ri �rdek a tudom�nyok fejl�d�s�re �dv�s iskolakultuszt fejlesztett: a m�velt elm�k fog�konys�ga a halad� eszm�kre, a di�kok �jat akar�sa s mag�nak a v�rosi polg�rnak term�szetes antifeudalizmusa j� talaj volt az �j kultur�lis ig�nyekre.
Csokonai azonban meg sem várva az ítéletet, 1795. június 15-én az esti istentiszteleten egy gúnyos hangú és tanárait sértő beszédben bejelentette kilépését a kollégiumból. Az iskolaszék június 20-án – azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak – örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől. Feltételezések szerint a dolgok hátterében ott rejtőzhet az is, hogy Csokonai jelen volt a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzésekor. A diákokkal közvetlen, szinte baráti kapcsolatban álló, köztársasági érzelmű költő nem titkolhatta együttérzését tanítványai előtt sem, s a lázadó, rebellis szellem terjedése bajt hozhatott volna a kollégiumra. (A diákok és az óvatoskodó professzorok magatartása közti ellentmondást mutatja be Jókai Mór És mégis mozog a Föld című regényének a csittvári krónikáról írott fejezete. ) A kicsapatás nem csupán egzisztenciális gondot jelentett az ifjú költő számára; elszakadt attól a szellemi környezettől is, amely elismerte és méltányolta képességeit.
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) A magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Nem értékelték a költészetét hanem az utókor fedezte fel költői nagyságát. Az első olyan magyar költő aki az irodalomból akart megélni. Nagy szegénységben élt és rádöbbent, hogy nem lehet megélni az irodalomból. Híres szállóigéje: "Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon". Tartalomjegyzék: Élete Költészete: Voltaire, Rousseau hatása Kritikák Poéta Dactus/Poéta Natus Költő i korszakai Írói pályája: Műfajai Témái Pictura/Sententia Csokonai Vitéz Mihály: Az estve Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly Stílus irányzatok Csokonai verseiben: Klasszicizmus Szentimentalizmus Rokokó Népiesség Csokonai és a szentimentalizmus: A magánossághoz A reményhez A tihanyi ekhóhoz Csokonai és a népiesség 1. Élete: 1773. Debrecenben született. (Debrecen egy kulturális központ volt abban az időben. ) Apja borbély és seborvos volt. Szegénységben éltek és 1786-ban az édesapja meghalt. Csokonai a Debreceni Református iskolában tanult.
Diétai Magyar Múzsa Tanulmányait rövid ideig (1795–96) Sárospatakon folytatta, jogot hallgatott, de nem szerzett főiskolai oklevelet. 1796 őszén Pozsonyba ment, hogy az ülésező országgyűlésen versei kiadásához támogatókat szerezzen. Itt adta ki Diétai Magyar Múzsa című verses hetilapját, amelyet maga írt és szerkesztett, az anyagi nehézségek miatt azonban csak 11 száma jelent meg. Támogatók hiányában küzdelmes vándorévek következtek. 1797-ben Komáromba ment a francia háborúba készülő nemesi bandériumok zászlóavatására. Új lapot is akart indítani Nyájas Múzsa címmel, de a pénzhiány ezt is meghiúsította. Lilla Komáromi tartózkodása mégis a boldogság reményével kecsegtetett. Itt ismerkedett meg és szeretett bele Vajda Juliannába (Lilla), egy gazdag kereskedő leányába. Érzelmei hiába nyertek viszonzást, biztos megélhetés nélkül Lilla apja nem egyezett bele a házasságba. Csokonai a keszthelyi Georgikonban, majd a csurgói gimnáziumban pályázott tanári állásra, de míg ez ügyben utazgatott, a leányt szülei egy kereskedőhöz adták feleségül.
A professzorok féltékenyek voltak rá, úgy gondolták, a magatartása is túlságosan formabontó, gyakran együtt tivornyázik tanítványaival, kollégáit pedig nemegyszer a diákok előtt is megsértette. Az iskolai tanács azonban akkor hozta meg súlyos ítéletét, mikor kiderült, hogy részt vett Martinovicsék kivégzésén, sőt, diákjai előtt célzásokat is tett az eseményre. 1795-1796 között barátai biztatására jogot tanult Sárospatakon. A pataki református kollégiumban elevenen éltek még a kuruc hagyományok, az oktatás is szabadabb volt. A pataki kollégiumban már magyarul folyt az oktatás, amikor Csokonai ellen az egyik vádpont az volt a debreceni kollégiumban, hogy búcsúbeszédét magyarul mondta. A törvénytudományt hamar elsajátította, de a paragrafusok sivársága, lélektelensége elriasztotta, és hamar elhagyta Patakot. 1796-ban Pozsonyba ment az országgyűlésre, bízva abban, hogy talál pártfogót versei kiadásához, de nem járt sikerrel. Megjelentette a Diétai Magyar Múzsa című verses újságot, mely országgyűlési tudósításokat is tartalmazott, kísérlete az érdektelenség miatt azonban kudarcba fulladt, a legtöbb példány eladatlan maradt.
Ismerkedett az angol, a héber, az arab és a perzsa nyelvel. Csokonait 1785 körül Háló Kovács József a költészettan-tanára fedezte fel, mint csodagyereket. Mentora, szellemi vezetője Földi János volt, az ő közvetítésével kezdett 1792-ben levelezésbe Kazinczyval. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot alakított, egymás között nyelvek szerint felosztva tanulmányozták a nyugati irodalmat. Csokonai az olasz nyelvet választotta, ebben az időben a manierista rokokó ízlés állt hozzá a legközelebb. Első fennmaradt verskísérletei iskolai feladatnak készültek, előre megadott témákra kellett verset írnia. 1793-ban felajánlotta a pesti színjátszóknak a színműveit többek között A méla Tempefőit. Első költeményei a Magyar Hírmondóban jelentek meg, később Kármán lapja, az Uránia is közölte alkotásait. 1794-ben művei gyűjteményes kiadását tervezte, ezt azonban már nem tudta megvalósítani. Ebben az évben születtek rousseau-i, voltaire-i bölcselő költeményei; Az estve /egy korai változata már 1789-ben elkészült/, A Konstancinápoly, Az álom.
Azt mondta ez volt élete legjobb éve. Megtalálta a közös hangot a diákokkal. Tankönyveket és színdarabokat írt nekik. 1800. Visszaindul Debrecenbe. 1802. Leégett a házuk. Ezután felkérésekre alkalmi beszédeket írt és ebből próbált megélni. 1805. Tüdőgyulladásban meghalt. † 2. Költészete: Műveiben megjelentek a felvilágosodás eszméi. Rousseau és Voltaire voltak a példaképei, és tőlük vett át mindent. A Konstancinápoly és Az estve című művében nagyon érződik Rousseau (Az estve) és Voltaire (Konstancinápoly) hatása. Rousseautól: Magántulajdon bírálat (Estve c. versében) Természet szeretete (Estve c. versében) Tudás fontossága (Minden versén érződik) Voltairetől: Egyházbírálata (Konstantinápoly c. versében) Befolyásolta, hogy POÉTA osztályba járt, ugyanis két féle költőt tartottak számon: POÉTA DACTUS (tanult költő) <----> POÉTA NATUS (született költő) Társai lenézték, annak ellenére hogy poéta dactus volt. A társai "cimbalom" -nak nevezik, mivel sok féle stílusban tudott alkotni. Kritikák, amikkel vádolták: Nem túl szépen fogalmaz Nyelvújítás előtti magyar nyelvet alkalmazta Érződik rajta a népiesség Kritika háttere: szégyelték társai, hogy Csokonai szegény és ezért nem akarták befogadni.