Talán nem, hiszen valódi problémákról beszélünk. Lajosra várt fõhõsnõnk vagy 30 évet, s elõbb nõvére vitte el, majd valami egyéb szeszély. A pénztelenség, a család haragja, ki tudja, mi még. S most, hogy Lajos megjött, mégsem lehet megnyugvás. Nem lehet ezt csak úgy tapsra lezárni, hanem csak a "ha" kezdetû mondatokat sorolni. Mi lett volna? De ma már végülis mindegy is, hiszen megfordíthatatlansága okán Lajosra ezután is csak várni lehet. Megnyugodni már nemigen. {mosimage} S talán odáig, a giccsig nem jutunk a valódi, szép kivitelben sem. A játékfilmesként debütáló rendezõnek, Sipos József nek jó dolga volt. Szemmel láthatóan tudták kollégái, mit akarnak, s ami még fontosabb, ugyanazt akarták. Gózon Francisco képei a századforduló impresszionista fény-árnyék játékára hajaz, annál sokkal élesebben láttatva a kontrasztokat, s teremtve gyönyörû színeket, elénk hozva ezzel a csendes vasárnap délutánok képzetét. Nehezíti persze a sikert, hogy a film és a forgatókönyv dialógcentrikus, így gyakran csuktam be a szemem, figyelve a párbeszédre – s lemaradva ezzel nem egy szép képrõl.
Lajos rázta fel Esztert abból a ködös álomvilágból, melybe – bár közvetett módon – ő taszította. Viszont a regény elsődleges célja nem a társadalmi kérdések boncolgatása, sem pedig az aranykor iránt érzett nosztalgia kifejezésre juttatása. A béke és idill azelőtt sem volt jellemzős teljes mértékig Eszter otthonára. A mű olyannyira a lelki tényezőkre [iii] helyezi a hangsúlyt, hogy történelmi háttér elemzése nélkül is értelmezhető. Nem kapcsolódik szorosan semmilyen korabeli nagy társadalmi problémához vagy jelentős történéshez sem. Az igazán fontos harcok és események magukban a szereplőkben játszódnak le. Már a cím is utal a múlt lehetséges dominanciájára a műben. Hagyaték, vagyis végrendelkezés, azaz számvetés a múlttal, az élettel. Az ember számba veszi létezésének főbb eseményeit, kudarcait és levonja a maga konzekvenciáit. Eszter is pont ezt teszi, miközben papírra veti vélhetően utolsó nagy csatájának körülményeit, melyben minden földi javáról lemondott. Nem maradt más hátra, mint rendszerezni emlékeit s megpróbálni megfogalmazni, mi értelme volt az egésznek, ennek az életnek nevezett nagyszerű színháznak, melyben Eszter is csak egy szereplő volt csupán a sok közül, egy kellék Lajos komédiájában.
Eszter hagyatéka 2008-as magyar film Nagy-Kálózy Eszter (Eszter) és Cserhalmi György (Lajos) a filmben Rendező Sipos József Producer Détár Krisztina, Sipos József Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Sipos József, Gózon Francisco Főszerepben Nagy-Kálózy Eszter Cserhalmi György Törőcsik Mari Operatőr Gózon Francisco Vágó Eszlári Beáta Jelmeztervező Pártényi Zsuzsa Gyártás Gyártó PCN Film produkció Ország Magyarország Nyelv magyar Forgalmazás Forgalmazó Best Hollywood Bemutató 2008. április 17. Korhatár II. kategória (F/6768/J) További információk IMDb Az Eszter hagyatéka 2008 -ban készült színes magyar filmdráma Márai Sándor regénye alapján. Szereplők [ szerkesztés] Nagy-Kálózy Eszter (Eszter) Cserhalmi György (Lajos) Törőcsik Mari (Nunu) Eperjes Károly (Tibor) Áron László (Laci) Szilágyi Tibor (Endre) Udvaros Dorottya (Olga) Hámori Gabriella (Éva) Kolovratnik Krisztián (Gábor) Simon Kornél (Béla) Sipos Boldizsár (Kálmánka) Tartalom [ szerkesztés] A történet a harmincas évek végének Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter, a hamvaiban is szép úrinő él csendesen, szerényen.
A, Éjszaka B, Nappal C, Éjszaka A: Nunu és Eszter közösen elevenítik fel a múltat. B: A vendégek érkezése, fogadása, a ház és Eszter "kifosztása". C: Ismét Eszter és Nunu beszélgetése, mely egyben zárja is a cselekményt. A polgárság (illetve régi középosztály [ii]) bizonytalan helyzete kiábrándulttá tette az egykor ehhez a réteghez tartozókat. Eszter visszaemlékezései hajdani családi életükre egy stabilabb, biztonságosabb állapotra mutatnak vissza. A jövő fenyegető érzése már körbelengi a békés kúriát is – kételyek a jövőt illetően, bizonytalan megélhetés és egzisztencia. A családias otthon kifejezés már tartalmát vesztette, s az egykoron szebb napokat látott birtok már csak alig tudta fenntartani két idősödő lakóját. A béke idilljének utolsó mentsvára volt Nunu és Eszter otthona. Lajos látogatása szimbolikus módon figyelmeztetés volt a közelgő veszélyre (akár egy következő háborúra). Senki sem menekülhet a társadalmi szerepvállalás elől, s nem hagyhatja figyelmen kívül a világ eseményeit, valamint az abban végbemenő változásokat sem.
Értékelés: 155 szavazatból A II. világháború előtti pillanatokban, a festői Badacsonyban játszódó történet címszereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat. Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszer csak táviratot küld, hogy másnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és máig eleven fájdalmával. Bemutató dátuma: 2008. április 17. Forgalmazó: Best Hollywood Stáblista: