A folyók vize, vízjárása A folyómederben lévő víz magassága, vagyis a folyó vízállása a tapasztalatok szerint többé-kevésbé szabályszerűen változik. Ezt a folyó vízjárásának nevezzük. A folyók vízjárása függ a terület éghajlatától, a lehulló csapadék mennyiségétől és időbeli eloszlásától. A kontinentális éghajlaton, így hazánkban is a folyók vízjárása ingadozó. Folyóink kétszer áradnak. Egyszer kora tavasszal a hóolvadás után (jeges árnak is nevezik), másodszor júniusban, nyár elején (zöld árnak is nevezik) a lehullt sok csapadék miatt. A hűvös, csapadékos éghajlatú hegységekben a sok csapadék miatt a folyók egész évben bővizűek. A hegyi folyók a tavaszi hóolvadás idején erősen megáradhatnak. A folyók vízjárását befolyásoló tényezők A folyók vízállása, vízmennyisége A csapadék, a hólé mennyiségétől függően a folyók medrében hol több, hol kevesebb víz folyik. Biztosan neked is feltűnt már, hogy egy-egy folyó partja hol széles sávban húzódik végig, máskor meg az árvízvédelmi gátak magasságát is csaknem eléri.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, középkori templomokban Magyarország egyik leggazdagabb vidéke, a középkori templomoknak itt olyan sűrű hálózatuk maradhatott fent, amely egyedülálló. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a gazdagon fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek.